Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a mesterséges intelligenciával. Most mélyebbre ásunk: mi van a változások mögött, és mi miért jó ebben
A heti 40 órás munkahét több mint egy évszázados örökség. A futószalag és az ipari termelés korából maradt ránk. Akkoriban az volt a logika: minél tovább dolgozik valaki, annál több értéket termel. Csakhogy ma már nem a gépekhez igazodunk – a gépek dolgoznak helyettünk.
A mesterséges intelligencia és az automatizálás az elmúlt két évben olyan sebességgel vált a mindennapjaink részévé, hogy újra kell gondolnunk az alapokat: mit jelent a munkaidő, a teljes foglalkoztatás, vagy akár a megélhetés?
IT – ahol a jövő már a jelen
Az informatikai szektorban már most látszik, mi vár ránk. A fejlesztők GitHub Copilotot, a tesztelők AI-vezérelt keretrendszereket, a projektmenedzserek pedig ChatGPT-t és Notion AI-t használnak a napi feladatokhoz. Egy korábban 8 órás feladat most 2-3 óra alatt elkészül. A hatékonyság robbanásszerűen nő, de az ember nem dolgozik kevesebbet – és a fizetése sem nő.
Mi történik a „megtakarított” idővel?
Az emberek remélték, hogy visszakapják – például több szabadidő, tanulás, család vagy pihenés formájában. A valóság viszont az, hogy a legtöbb szervezet nem kevesebb munkát ad, hanem több feladatot ugyanannyi időre. A gép gyorsít, de az ember ritkán kap pihenőt.
Kérdés: ha kevesebbet dolgozunk, kevesebbet is keresünk?
Ez az AI-korszak egyik legnagyobb dilemmája. A logika eddig egyszerű volt: a több munkaidő = több bér. De ha az AI miatt ugyanazt a teljesítményt elérjük 30 óra alatt, akkor marad a fizetés, vagy csökken?
A gazdasági rendszer ma még nem kezeli jól ezt a helyzetet. A produktivitás nő, de a bérek stagnálnak. A cégek megspórolják az időt, és a haszon sokszor a tulajdonosoknál csapódik le, nem a dolgozóknál. Ezért érzik sokan úgy, hogy nem „visszakapják” az idejüket, hanem elveszik tőlük – csak most nem túlórával, hanem gépi sebességgel.
Pedig lehetne másképp is:
ha a hatékonyságnövekedést szolidárisan osztanánk el, az AI lehetőséget teremthetne a rövidebb munkaidőre, ugyanazzal a bérrel. Ehhez viszont nem technológiai, hanem kulturális váltás kell. Egy új bizalmi modell: ahol az értéket nem az órában, hanem az eredményben mérjük.
Kísérletek és tanulságok: a 4 napos munkahét
Több országban – például az Egyesült Királyságban, Izlandon és Spanyolországban – már évek óta futnak 4 napos munkahét programok. Az eredmények meglepően jók: a produktivitás 95%-on maradt, a dolgozói elégedettség és mentális egészség viszont 30–40%-kal javult. Senki nem akart visszatérni az 5 napos rendszerhez. Természetesen nem minden projektben működik a modell – de ahol igen, ott látványos az eredmény.
A kísérlet lényege: az emberek nem kevesebbet, hanem okosabban dolgoznak, AI-t és automatizálást használva. A cég nyer, az ember is nyer – de csak akkor, ha a szervezet hajlandó megosztani az idő- és értéknövekedést.
Mi jön ezután?
A munkaidő helyett a teljesítmény lesz a mérce. Aki AI-val dolgozik együtt, sokszoros értéket hoz létre – kevesebb idő alatt. De ehhez a bérezési modelleknek is változniuk kell. A munkaidő helyett a feladat és az eredmény lesz a mérce. Ez nem jelenti, hogy mindenki kevesebbet fog dolgozni, de azt igen, hogy nem minden órát fizetnek meg egyformán. Aki az AI-val együtt dolgozik, nem ellene, az többszörös értéket tud előállítani.
De az átmenet fájdalmas lesz. Mert ha nem változik a gazdasági gondolkodás, akkor a hatékonyság jutalma nem a rövidebb munkahét, hanem a leépítés lesz. És ez az, amit egyik szektor sem engedhet meg magának.
Összegzés – az idő ára
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkaidőt, hanem az idő értékét is átírja.
A kérdés nem az, hogy az AI elveszi-e a munkánkat, hanem az, ki kapja meg a felszabaduló órákat és az abból fakadó értéket. Ha a válasz az ember lesz, a technológia aranykort hozhat. Ha nem, akkor a „munkaidő” fogalma eltűnik – de nem a szabadság, hanem a kiszolgáltatottság miatt.
Az AI visszaadja az időt. A kérdés: ki kapja meg.
A következő cikkben tovább vizsgáljuk ezt a témát. Tartsatok ott is velünk. 🙂
