Az előző cikkben megismertük a DevOps filozófiáját és fontosságát. Most pedig ideje elkezdeni a gyakorlati megismerkedést azokkal az alapvető eszközökkel és fogalmakkal, amelyekkel egy kezdő DevOps mérnök vagy egy fejlesztő, aki a DevOps irányába kacsintgat, találkozhat. A DevOps nem egyetlen termék, hanem egy ökoszisztéma, amely számos különböző technológiát és megközelítést foglal magában. Ebben a bejegyzésben néhány kulcsfontosságú építőkövet veszünk górcső alá.
Az egyik legfontosabb alap a verziókövetés. Képzeljük el, hogy egy komplex szoftveren dolgozunk több fejlesztővel egyszerre. Hogyan tudjuk nyomon követni a változásokat, visszaállítani egy korábbi verziót, vagy éppen párhuzamosan dolgozni különböző funkciókon anélkül, hogy káosz alakulna ki? A válasz a verziókövető rendszerekben rejlik, amelyek közül a legelterjedtebb a Git. A Git lehetővé teszi a kód változásainak naplózását, ágak (branch-ek) létrehozását a párhuzamos fejlesztéshez, és a változások összeolvasztását (merge). Megismerkedni a Git alapvető parancsaival (clone, add, commit, push, pull, branch, merge) elengedhetetlen az együttműködésen alapuló szoftverfejlesztéshez és a DevOps gyakorlatokhoz. A Git távoli repozitóriumok (pl. GitHub, GitLab, Bitbucket) pedig a központi tárolást és a csapatmunkát segítik.
Egy másik kulcsfontosságú terület a folyamatos integráció (Continuous Integration – CI). A CI lényege, hogy a fejlesztők által elkövetett kódváltoztatásokat gyakran, akár naponta többször is automatikusan beépítik a fő kódágba. Ezt követően automatizált tesztek futnak, hogy minél hamarabb kiderüljenek az integrációs hibák. A CI folyamatának automatizálásához olyan eszközöket használnak, mint a Jenkins, a GitLab CI, a CircleCI vagy az Azure DevOps Pipelines. Ezek az eszközök képesek figyelni a kódváltozásokat, lefuttatni a build folyamatot, a teszteket, és visszajelzést adni a fejlesztőknek a kód minőségéről. A korai hibafelismerés jelentősen csökkenti a későbbi problémák esélyét és felgyorsítja a fejlesztési ciklust.
A DevOps elengedhetetlen része az infrastruktúra kódként (Infrastructure as Code – IaC) megközelítés. Ahelyett, hogy manuálisan konfigurálnánk a szervereket, a hálózatokat és más infrastruktúra elemeket, az IaC lehetővé teszi, hogy mindezt kóddal írjuk le. Ez biztosítja az infrastruktúra konzisztenciáját, reprodukálhatóságát és verziókövetését. Népszerű IaC eszközök közé tartozik a Terraform, az Ansible és a felhőszolgáltatók saját eszközei, mint az AWS CloudFormation vagy az Azure Resource Manager (ARM) templates. Az IaC nemcsak felgyorsítja az infrastruktúra létrehozását és menedzsmentjét, hanem csökkenti a manuális hibák lehetőségét is.
Végül, de nem utolsósorban, érdemes megemlíteni a konténerizációt. A konténerek egy standardizált módot kínálnak az alkalmazások és azok függőségeinek csomagolására, így azok bármilyen környezetben ugyanúgy fognak futni. A Docker a legelterjedtebb konténerizációs platform, amely lehetővé teszi konténerek létrehozását, futtatását és menedzsmentjét. A konténerek nemcsak megkönnyítik az alkalmazások telepítését és skálázását, hanem izolációt is biztosítanak, növelve a biztonságot. A konténerek orkesztrálására pedig olyan eszközök léteznek, mint a Kubernetes, amely a konténerek telepítésének, skálázásának és menedzsmentjének automatizálására szolgál.
Ez csak néhány alapvető eszköz és fogalom a DevOps világából. A tanulási út elején érdemes ezekre fókuszálni, megérteni a működésüket és a köztük lévő kapcsolatokat. Ahogy egyre mélyebbre ásunk a DevOpsban, újabb és újabb eszközökkel és koncepciókkal fogunk találkozni, de ez a néhány alapvető építőköve elengedhetetlen a szilárd alapok megteremtéséhez. A következő cikkünkben a CI/CD pipeline rejtelmeibe fogunk bepillantani. Tartsatok velünk!
